Kuzma

Az analóg technika csúcsán

http://www.kuzma.si

A hazánkban már gyakorlatilag a rendszerváltáskori import liberalizáció óta kapható és azóta is komoly népszerűségnek örvendő Kuzma lemezjátszók, hangkarok, hangszedők, egyéb készülékek és kiegészítők forgalmazását nemrégiben a Sound Mania vette át. Ezen esemény valamint a tavalyi jeles évforduló, vagyis a gyártó 30 é ves fennállásának alkalmából mindenképpen érdemes néhány szót ejteni a szlovén analóg specialistáról, aki története folyamán már számos kiváló berendezést adott az audio világnak.

A Franc Kuzma által alapított Kuzma cég 1982-ben kezdte meg működését. Az alapító-tulajdonos Franc Kuzma zenei érdeklődése szerencsés módon mérnöki tudással és képességekkel is párosult, így az akusztikai átvitel és a minőségi hangreprodukció végzett tanulmányai és felfedezései érthető módon egyenes utat jelentettek az analóg lemezjátszók építéséhez. Első termékük egy klasszikus szíjhajtású, könnyen kezelhető lemezjátszó volt, ami a stabilitására utalva a Stabi nevet nyerte el a keresztségben. Az első modellt rövidesen követte a továbbfejlesztett típus Stabi 2 néven, s mivel az elsőt még csak Szlovéniában forgalmazták, a nemzetközi porondra kilépve végül valójában a Stabi 2-t ismerte meg Stabi néven az audiofil világ. Nagyjából ugyanekkor készült el a gyártó másik legismertebb terméke, a Stogi hangkar is, melynek neve a szlovén merev szó rövidített változata.

Külföldön elsőként Nagy-Britanniában és Németországban lehetett a Stabit és a Stogit megvásárolni. 1985-ben Martin Colloms, a brit Hi-Fi News & RR magazin legendás szakírója tesztelte a hangkart és a lemezjátszót, melyeket és egyben a Kuzma nevet az ő írása révén ismerte meg számos ország analóg rajongója. Egy évvel később a Stabi már egy nemzetközi hírű lemezjátszó volt, ami rövidesen kvarc vezérelt elektronikus tápegységgel egészült ki. Következő lépésként elkészült a Stogi Reference hangkar, akkoriban még újszerűnek számító cső kivitelben és egyéb tervezési ötletekkel. A nagyobb ismertség újabb sikeres cikkeket és bemutatásokat eredményezett, a termékek pedig egyre csak fejlődtek, például új hangkar csapágy, modifikált motor, egyéb új alkatrészek, csillapítás és új kábelezés jelentek meg bennük.

1990-ben mutatkozott be a Stabi Reference lemezjátszó alumíniumból és akrilból álló szendvics konstrukciójú alappal, szubsasszival és tányérral. A kifinomult modell emellett egyedülálló szilikoncsillapítással, kettő motorral és kifejezetten könnyű beállítási lehetőségekkel rendelkezett, no és persze megkapta a Stogi Reference hangkart.

1997-ben egy olyan minimalista típust fejlesztettek ki, amiből minden nem alapvető alkatelemet elhagytak, a feltétlenül szükséges hozzávalók viszont egytől-egyig kiváló minőségű darabok voltak. Így született meg az egyszerű, tisztán funkcionális Stabi S, ami talán pont ennek a különleges tulajdonságának köszönhette az audiofil társadalom máig tartó kiemelkedő érdeklődését. Hasonló szemléletmódban készült el a Stogi S hangkar is mindössze egy évvel később. Ketten együtt igényes hangszedővel kiegészítve a jóval drágább masinákkal sikeresen versenyre kelő együttest alkottak, s ezt a tényt többek között a világ számos magazinjában megjelent tesztek is igazolták.

1999-ben jelent meg a Stabi XL lemezjátszó, ami először a londoni Hi-Fi Show-on mutatkozott be a nagyközönség előtt. A kivitele, a hangja és könnyű kezelhetőségge, mely utóbbiba újdonságként a VTA beállítás is beletartozott egyből nagyon sok rajongót szerzett neki. A 2004-es ismét valódi különlegességet hozott, elkészült ugyanis a szerényen csak a lehető legjobb hangkarként aposztrofált Air Line légcsapágyas hangkar. 2008-ban az Air Line technikája nyomán megszületett a négy unipivot csapággyal rendelkező, szabályozható, dupla csillapítással és eltávolítható headshell-el, valamint VTA toronnyal rendelkező 4Point, aminek mára már sikerült valódi kultusztermék státuszba kerülnie. Egy évvel később mutatkoztak be a Stogi S 12 és Stogi Ref 313 nevű 12 inches hangkarok, továbbá a sztenderd 9 inches pozícióban is használható VTA toronnyal kiegészített változataik Stogi S 12 VTA és Stogi Ref 313 VTA jelöléssel. Még egyanebben az évben jobb tápegységeket is készítettek a lemezjátszóikhoz. A legalapvetőbb változások a motorok terén történtek, amelyek komputer vezérelt szabályzást, valamint kifinomultabb sebességszabályzást és beállítást kaptak. Időközben a PS Stabi Ref és Stabi XL típusokból Stabi Ref 2 és Stabi XL 2 típusok lettek, míg a PS XL2-nek 4 motor kimenete lett, ami révén akár 4 motorral és 4 szíjjal is meg lehetett hajtani és a különleges megoldás eredményeképpen a típus minősége jóval magasabb kategóriába emelkedett.

2012-ben, vagyis a 30 éves évfordulón mutatták be a Stabi M nevű új lemezjátszót, ami kivételesen egy klasszikus modell 12 inches karral, háromszoros csillapítással és DC motorral.

Típusjeltől és kiviteltől függetlenül az összes Kuzma termék ugyanazon kompromisszummentes filozófia jegyében készül, kiváló minőségű anyagokból és kifinomult gyártástechnológiák alkalmazásával. Franc Kuzma és kollégái immár 1975 óta az analóg lejátszás elméletét és gyakorlatát tanulmányozzák, folyamatosan gyűjtve az újabb és újabb információkat ezen hosszú idő alatt. Mint mondják, az analóg lejátszás egy végtelen történet, amiben sosincs olyan, hogy elég tudás és információ, vagyis soha nem lehet teljesen elégedetten hátradőlni. Az analóg lejátszás és hangzás emellett sokkal közelebb áll az emberi fülhöz és agyhoz, mint a digitális, van tehát min dolgozniuk a fejlesztőknek. hogy az eredmény még tökéletesebb legyen.

A Kuzma lemezjátszók és hangkarok természetesen a gyártó kiemelt szempontjai alapján készülnek. Ilyen szempont például, hogy a tányér a lehető legminimálisabb rezonanciával rendelkezzen, ezért fémből készítik belső csillapító gumival vagy szendvics szerkezetben, esetleg mind a kettőt alkalmazva. Közülük a szendvics konstrukció különösen a mélyebb frekvenciákon biztosít komoly csillapítást. Ez a megoldás a Stabi Reference XL és a Stabi XL típusokban került alkalmazásra. A lemeztányérra szintén sepciális, nagycsillapítású gumiból és merev textilből készült korong kerül, mivel sem a túl lágy, sem a túl kemény anyag nem lenne ideális. Ennek a korongnak az a fő szerepe, hogy csillapítsa azokat a vibrációkat, amiket a barázdákban mozgó hangszedő kelt. A karcsapágy idomjához kemény, minimális rezonanciával rendelkező fémet használnak.

A különleges és hosszú évek alatt tovább csiszolódott elméletek természetesen minden apró részegység kivitelét meghatározzák, többek között mindegyik lehetséges ponton megakadályozva a káros rezonanciák kialakukását és tovább terjedését, hogy a Kuzma készülékek hangzása a legjobb analóg hagyományok szellemében valóban tiszta, precíz, torzítatlan, színezetlen és alapvetően kellemes tónusú legyen.